Képes lémerkalauz

Az információs dzsungel kétségkívül legkellemetlenebb állatfaja a lémer. A "Kis lémerhatározó" című tanulmány szerint "Az indogermán eredetű 'lamer' (ang., e.: laemer, jel: béna) szó finnugor átirata, jelentése enyhén módosult, jelenleg leginkább 'számítástechnikai idióta' értelemben használatos." Tekintsük most át a lémerek legfontosabb jellemvonásait!

(1) A lémer számítástechnikai analfabéta

Erre számos elrettentő ("Ha van egy mbox nevű fájlom és egy mail nevű alkönyvtáram, akkor a "move mbox mail" parancs felülírja a mail alkönyvtárat?"), mulatságos ("A négyszögletes mágneslemez, ha bedugjuk a meghajtóba, hogyan tud forogni?") , vagy elszomorító ("Itt egy Pascal program: sajnos nincs TurboPascal fordítónk, de itt egy TurboC, próbáld meg ezzel lefordítani!") példát lehet találni.

(2) A lémer gyűjtögető

A lémernek minden kell, de azonnal. Mindig a legújabb szoftverek vannak a winchesterén. Övé a bérház (város, egyetem, lakótelep) leggyorsabb számítógépe. Streamere, CD ROM olvasója, hangkártyája, modemje, hiper-szuper VGA kártyája van, saját BBS-t működtet, legalább három féle operációs rendszer van a gépére telepítve, stb.

Ki kell emelnünk, hogy a lémert soha nem a műszaki érdeklődés, hanem az "üveggyöngy hatás" mozgatja. Mihelyt meglát valamilyen szoftvert vagy hardvert, amije véletlenül még nincs neki, rögtön megszólal benne egy belső hang: - Jaj de szépen csillog! Ilyen nekem is kell, de inkább jobb!

A fentiekből következik, hogy a lémer nem szeret és nem is tud programozni. Rendszerint nincs sem türelme, sem kitartása, sem tehetsége ahhoz, hogy elsajátítson egy komolyabb (C, C++, stb.) programozási nyelvet. Ha mégis programozásra adná a fejét, abból valami ilyesmi sül ki:

if (m1 = mzperx)
{
b = b;
}
else { i = i++; }

(3) A lémer mindig mástól vár segítséget

"Ha már minden kísérlet csődöt mondott, olvasd el a használati utasítást!"- olvasható Murphy törvénykönyvének lapjain. A lémer csak egészen kivételes esetben vetemedik szakkönyvek olvasására, helyette inkább ismerősei fülét rágja. Ez különösen azért kellemetlen, mert az (1) pontból kifolyólag nagyon hülye kérdéseket tud feltenni. A rendszeradminisztrátorok a történelem során különféle stratégiákat dolgoztak ki levakarásukra - több-kevesebb sikerrel, mivel némelyik lémer nagyon kitartó.

(4) A lémer mindent jobban tud

Paradox módon a lémer nincs tudatában (1)-nek, és megingathatatlanul hisz a saját igazában, függetlenül annak valóságtartalmától. Íme egy elrettentő történet:

Történt egyszer, hogy egy lémernek megmutatták a Unix ping parancsát. Ez a parancs IP szervíz-packeteket küld a kiválasztott hoszt felé, és számolja, hogy a csomagok hány százaléka vész el útközben. Az így kapott mérőszám a két gép közötti kapcsolat pillanatnyi állapotát jelzi. Ha ez a szám nullánál nagyobb, az nem jelenti azt, hogy a két gép közötti kommunikáció során törvényszerűen adatok fognak elveszni, hiszen ha a címzett gép észleli, hogy egy csomag nem érkezett meg, automatikusan újraküldést kér. (A TCP/IP protokollt éppen erre találták ki.)

A ping parancs 15% packet loss értékkel tért vissza. A lémer ebből arra a következtetésre jutott, hogy (a) ez az érték nem csak erre a két gépre igaz, hanem a teljes Internet hálózatra, és (b) ez az érték állandó. Innen már csak egy ugrás volt a végkövetkeztetés: Az Interneten az elektronikus levelek 15%-a törvényszerűen elvész... Próbáltam megmagyarázni, hogy igaz ugyan, hogy a gólya ide száll - oda száll, de attól még a szálloda nem ide gólya - oda gólya: válaszként átment agresszívbe :-( Így talán még most is azt hiszi, hogy az Interneten a levelek 15%-a nap mint nap nyomtalanul eltűnik...

A Képes Lémerkalauzban több éves tapasztalatomat próbáltam meg összegezni. Ha ennek ellenére valaki úgy találja, hogy az itt leírtak pontosan ráillenek, úgy az nem szándékos, nem véletlen, hanem elkerülhetetlen.

Írta: Mörk Péter 1995